Ma az egyetem és en bloc a világ általános utálatától vezérelve elmentem geocachingelni egyet. Túrabeszámoló következik.

Képek nincsenek, mert nincs nálam fényképezőgép, a kamerát meg nem volt kedvem cipelni.

Előzmény: vasárnap este GCKOPI; a Lágymányosi híd budai hídfőjénél, az Infoparkkal átellenes oldalon található egy park. Friss, még ropogós, kávézóval, vízzel, ápolt környezettel, sétáló és bicikliző utakkal. Aki teheti, mindenképpen tolja el ide az arcát. Legegyszerűbb, ha az Infopark felől érkezve átmész a híd alatt (a Dunaparton), pont a park bejáratához jutsz. Bme, elte hallgatóknak akár lyukasórában is.

Mára öt láda lett betárazva, ami igazából hét, amiből kettőt találtam meg, ami igazából három. Na majd ez mindjárt megvilágosodik.
Kezdjük azzal, hogy gpsemben a térkép városi, és a túristaútvonalak nincsenek rajta (Scholl adott valami fél éve egyet (ja, bocs, a cd még nálam van), csak b*sztam még feltenni, sry), így tulajdonképpen egy szál kopasz gpsszel, térkép nélkül vágtam neki a vadonnak. Mert hogy ezek nem ám városi ládák, hanem fenn messze a budai hegyekben laknak, az erdő mélyén.

GCKIL
Az említett térképhiány miatt megszívtam egy párszor ma (God bless csiganyál), konkrétan ide az első helyszínre is egyórás kerülőt kellett tenni, mert hiába volt negyven méter közöttem és a láda között, ha azon a negyven méteren egy ház állt. Magánlaksérteni meg nem volt pofám. De a kilátó igen szép helyen van, csak a dunai hidakat nem tudtam beazonosítani, egy mindig hiányzott. Távcső is kellett volna.

GCTRIC
Ez egy multiláda, ami azt jelenti, hogy több helyszínből áll össze az egész, ez konkrétan háromból. Az említett térképhiány miatt sikerült rossz szinten érkeznem, így 30 méter szintkülönbséget 10 méter alatt tettem meg. Ebből egyszerű középiskolai trigonometriai ismeretekkel kiszámítható, hogy mennyire másztam négykézláb (gyengébbek kedvéért a matematikailag nem túl korrekt, de kétségkívül szemléletesebb "kurva meredek volt" megjegyzéssel élek).
Ebből a ládából tudtam meg a multi második ládájának koordinátáit. Szerencsés egybeesés, hogy pont útba esett gckl1.

GCKL1
Régi-régi, ősöreg láda, még 2001-ben helyezték ki. Rövid séta után megérkeztem, és ez az a pont, amikor az irodalom eszközei elfogynak. Ugyan nem sok helyen jártam túrázni, de ez a kilátás a top 3-ban biztosan benne van. A világ tetején álltam. A kopasz sziklák egyszerűen kitolják az embert a völgy fölé. Tökéletes, mint egy festmény.
Annyira elvarázsolt, hogy majd' egy órán át ültem és pislogtam a megfoghatatlanra. A ládát majdnem el is felejtettem megkeresni.



Delirium - Silence


Már esteledett, úgyhogy úgy döntöttem, ennyi volt mára, megpróbálok inkább sötétedés előtt kitalálni az erdőből, mert azután botorkálni benne nem olyan vicces. Egész könnyen ment. Maradt még tehát két hagyományos láda és a multiláda másik két darabja, amikért visszamegyek majd. Talán jövő héten. Akkor esetleg újabbakkal kiegészítve, nincs még kimerítve ez a környék.

A gps szerint valamivel több, mint 10 km-t galoppoztam. Ez a vargabetűket figyelembe véve nem is olyan hosszú táv, egy-két hardcoreabb részt leszámítva könnyű hegyi túra. Egy azért biztos: ma jól fogok aludni.