Csak álmélkodni vagyok képes:

(Yosemite HD from Project Yosemite on Vimeo.)

Hanggal, teljes képernyőn!

Heute Abend...

Fényképezkedjünk híres emberekkel című rovatunk következik.

Ha elsőre nem esne le, ki a jobb oldali fickó, itt egy kis segítség.

Akik meg még mindig nem értik, mi van, keressenek Matt Harding nevére.

"Dugovics Titusz a történészet kutatásai alapján bizonyosan kitalált személy, a valóságban nem létezett, a későbbi történetírás alkotta meg, a hozzá köthető legendás várvédő cselekedettel együtt. Valószínűsíthető, hogy a Dugovics Titusz nevet és a nándorfehérvári hős személyét csak az 1800-as évek elején kötötték össze. Dugovics Imre, a Vas vármegyei szolgabíró az 1820-as évek elején találta ki „ősapját” olyan módon, hogy egy adománylevelet készíttetett magának, mely a nevezett rokonságára utal."

Sic transit gloria mundi....

KURDÁLVADÁSZAT
Útmutató külföldieknek

A kurdál mint lővad a legmagasabb követelményeket támasztja mind a személyes erények, mind a vadászeszközök tekintetében. Mivel nevezett állat az evolúció folyamán alkalmazkodott a becsapódó meteoritokhoz, és áttörhetetlen páncélt fejlesztett ki, a kurdálokra belülről vadászunk.

A kurdálvadászathoz az alábbiak szükségesek:
A) a bevezető fázisban: alappaszta, gombamártás, metélőhagyma, só és bors;
B) a lényegi fázisban: ruhakefe, időzített bomba.

I. Előkészület a vadászlesen.
A kurdálra csalival vadászunk. A vadász, miután bekente magát az alappasztával, lekuporodik a bozó egy barázdájában, majd társai felülről meghintik apróra vagdalt metélőhagymával, és ízlés szerint fűszerezik.
II. Ebben a helyzetben kell megvárni a kurdált. Amikor az állat közeledik, fontos, hogy a vadász nyugalmát megőrizve, két kézzel megragadja a térdei között tartott időzített bombát. Az éhes kurdál rendszerint azonnal elnyeli. Ha nincs kapás, kedvcsinálóul gyöngéden megveregethetjük a kurdál nyelvét. Kudarc esetére némelyek azt tanácsolják, hogy kissé utánasózzuk magunkat, ez azonban igen kockázatos lépés, mivel a kurdál tüsszenthet. Kevés vadász éli túl a kurdál tüsszentését.
III. Kapás után a kurdál megnyalogatja a száját és elmegy. A vadász a lenyelés után haladéktalanul áttér az aktív fázisra, vagyis a ruhakefe segítségével lekeféli magáról a snidlinget és a fűszereket, hogy a paszta szabadon kifejthesse serkentő hatását, majd beállítja az időzített bombát, és minél gyorsabban eltávozik az érkezésével ellentétes irányban.
IV. A kurdál elhagyásakor a vadásznak ügyelnie kell, hogy négykézlábra essen és össze ne törje magát.
Megjegyzések. Csípős fűszerek használata tilos. Ugyancsak tilos felhúzott és snidlinggel megszórt időzített bombát helyezni ki a kurdál elé. Ezen eljárás mint orvvadászat üldözendő és büntetendő.

(Stanisław Lem: Csillagnapló)

A napokban hallottam a következő történetet, teljesen hiteles, a főszereplő mesélte el.

A srác siklóernyőzik. Ez azt takarja, hogy az ember magára ránt egy speciális ejtőernyőt, nekifut a sziklafalnak, és a termiteken és egyéb áramlásokon lavírozgatva ellebeg pár órát, aztán ha megunta, leszáll. Ez a történet is így kezdődött, Kalocsa környékére mentek el egy haverjával ugrani (ott nem nagyon van hegy, azt hiszem ez esetben helikopterről ugrást mondott... de nem ez a lényeg).

Ugrás megvolt, repkedett egy ideje, mikor hátranézve egy ordenáré nagy zivatarcellát látott közeledni a horizonton. A zivatarcella nem játék, ugyanis a belsejében felfelé szálló levegő van, ami felránthatja az ernyőt 8-10000 méter magasra, ahol tudvalevőleg hideg van, de legalább nincs elég oxigén. Próbált úgy lavírozni, hogy minél messzebb kerüljön a vihartól, de feltámadt a szél. Az ernyő vitorlává vált, vízszintesbe fordulva húzta maga után szélirány szerint a magatehetetlenül lógó embert, süllyedni pedig az istennek sem akart. Hősünk gyakorlatilag az életéért küzdött.

Némi idő múlva kezdett csendesedni az állapot és úgy nézett ki, hogy a nehezén túl van, le fog tudni szállni. Nézte a GPS-t, ami szerint viszont már Szerbia környékén járt, tehát olyan 70 km-t sodorta a szél Kalocsa óta. Végül sikerült földet érnie valami kukoricásban. A kötelező hálaadások elmormogása után felhívta a haverját, akivel ugrottak. A haver szerencsésen földet ért és már a kocsi felé baktatott. Mondta neki emberünk, hogy figy, én itt vagyok Szerbiában, a feladatod a következő lenne: menj fel Pestre a csajomhoz az útlevelemért, aztán gyertek értem, addig én eljutok valahogy a határhoz.

(Jogos kérdés, hogy miért nem fordult a helyi hatóságokhoz, hiszen bajba került, a gps tracklogjával is tudja igazolni. Ehhez tudni kell, hogy az ejtőernyősöknél szigorúan tilos átmenni a határon, amit nagyon komolyan vesznek. Egy hasonlóan járt arc korábban két napig ült egy szerb fogdában, mire a konzulátus ki tudta hozni. Emberünk ezt most nem akarta megkockáztatni.)

Szóval áll a siklóernyős a kukoricás közepén, 25 kilós málhával a hátán, túl az életveszélyen, de a gps szerint mintegy 17 km-re a szerb-magyar határtól. Elindult. Négy órányi menetelés után rossz irányba fordult el alatta az út, viszont a távolban egy víztorony sziluettje bontakozott ki. Innen már nincs mit veszteni, letért az útról és elindult a település felé. Egyszer csak egy kis tóhoz ért, ahol néhány horgász ücsörgött békésen. Rájuk köszönt. Azok majd' szívrohamot kaptak a hirtelen eléjük toppant, kommandós kinézetű fickótól. Kérdezte tőlük, hogy "elnézést, hol vagyok?". Azok mondtak valami település nevet és megkérdezték, hogy valami baj van? A srác elmesélte, hogy hát siklóernyőzött és így járt, mire megkönnyebbüléssel hozták tudomására abba az irányba mutogatva, ahonnan jött, hogy "fiatalember, szerencséje van, mert arra 400 méterre az már a szerb határ".

Nem tudom, világos-e? Odafele a levegőben sértett határt, aztán visszagyalogolt a zöldhatáron.

Telefonált gyorsan a havernak, aki épp' akkor kapta meg az útlevelet Pesten, hogy hova jöjjenek érte. A szerencsétlen eseményből így csupán egy anekdota lett, amit majd lehet mesélni az unokáknak.

"Az optimista angolul tanul. A pesszimista kínaiul. A realista lőni."

Jézus csodái:

• Jesus Makes Money (Jézus pénzt csinál)
• Jesus Levitation (Jézus levitál)
• Jesus Walks On Water (Jézus vízen jár)
• Jesus Turns Water Into Wine (Jézus a vizet borrá változtatja)
• Jesus Starts Car (Jézus beindít egy autót)
• Jesus Saves! (Jézus feltámaszt egy halottat)
• Jesus Fisherman (Jézus halászik)
• Jesus Restores Man's Vision (Jézus visszaadja egy vak szeme világát)
• Jesus Carries The Cross Prank (Jézus cipeli a keresztet)
  

That's what I call cool:


Frissítés:
Ez még jobb, profi rendezőcsapattal, rengeteg helyszínnel, kreatív ötletekkel és pár meglepetéssel.
Ebben pedig a figurák tetszettek a legjobban :).
És ahogy nézem, még vagy egy tucatot idelinkelhetnék, inkább írjátok be youtube keresőbe, hogy "lipdub", és az jó lesz nektek. Magyar gyártmányok is vannak :).

Úgy tűnik, kétévente írok Transformers filmről, mert így okádja ki őket magából az álomgyár. Az első itt van, a második itt, a harmadik pedig alant, spoilermentesen.

Kezdjük a legfontosabbal, ami úgyis minden hímneműt izgat. Megan Fox helyett felvettek egy bögyös szöszit, akinek csak annyi volt a funkciója, hogy bomba combjai legyenek és azok markolásznivaló seggben végződjenek, időnként sikoly hagyja el indokolatlan mértékben felpumpált ajkait és mindig úgy nézzen bele az aktuális robbanásba, hogy a detonáció szele megfelelő szögben lengesse a haját. Ezt nagyjából hozza is az új lány, rá nem lehet panaszunk, de a p*navonal eddig is a sorozat erősségének számított.

Történt ezen felül néhány örvendetes változás is a korábbiakhoz képest. Most például volt sztori, amit sikerült is követnem. Attól persze tekintsünk el, hogy az egész alapjaiban gyermeteg, de ahogy az elején a holdraszállást megkomponálták (ez nem sploiler, benne van a trailerben) és ahogy beleszőtték a robotosdit, az tökéletes. A látvánnyal megint nem lehet gondunk, bár szerintem a 3D (ahogy mi néztük) olyan sokat nem dob az élményen. Feltűnt néhány új, muris figura is, akik érdekes színt adtak a filmnek, és végre - egy-két alkalmat leszámítva - normális szöveget adtak a szájukba, az ember nem érez folyvást késztetést arcbőrének körömmel történő eltávolítására. Tetszett az is, hogy a robotok végre nem idétlenkednek annyit, hanem teszik a dolgukat és rongálják a civilizációt.

Úgy nézhet ez ki, hogy akkor ez így egész jó lett, ha nem lenne az a rakás bosszantó dolog, ami minden eddigi Bayformersben is rombolta a minőséget. Jelenetek maradnak ki: egyik pillanatban még itt vannak, a következőben már ott, a kettő közötti történéseket meg fantáziával kell pótolni. Utálom, ha a főhős sebezhetetlen és halhatatlan, márpedig a bájgúnár az. A csaj körül úgy dől össze a város, hogy a hófehér felsője és a csinos kis pofija taszítja a koszt. Minden emberszabású, aki szöveges szerepet kapott, artista vizsgával rendelkezik. Rádeshet egy toronyház, lezuhanhatsz a századikról, nyugi, a stáblista alatt még sebtapaszra sem lesz szükséged. A győzelem utáni vad szélben lobogó tépett amerikai zászlótól meg felfordul a gyomrom.

Összességében tulajdonképpen elégedett vagyok, bár ez erősen összefügg azzal, hogy nem volt túl magasan a léc. Ez volt a legjobb Transformers, de a digitális effekteket leszámítva még így sem választanám be a hall of fame-be.

Ja, és a Linkin park zenél, most lájtosabban.

Most kaptam. Én kérek elnézést.

3x12=36
2x12=24
1x12=12
0x12=18*

* nerd joke detected

Magyarázza már el nekem valaki, ezen mi a jó *** *** *** *** *** a művészet??? A kérdés vonatkozik Pollockra, Malevicsre meg többi jómadár életművére is.

Egyszer iszonyatosan felmérgeltem magam a nyugatinál az alexandrában egy 20. századi festészetet tárgyaló könyvön. Volt benne egy "mű", ami egy bazinagy vászon volt full sárgára lefestve. Némi sértődöttséggel leírták mellé, hogy az évek folyamán több kiállításon is megrongálták a látogatók, mert - idézem - "annyira provokálta őket". Hát bzmg, én is átb*szva érzem magam, hogy a semmiért micsoda pénzeket leakasztanak, én meg egész életemben hármas voltam rajzból.

Feltételezem, attól lesz művészet, mert valamit mögé kell látni. De mit? Mert amellett igen nehéz érvelni, hogy ez így önmagában szép.

Ez például az, pedig a nép töredéke érti, miért művészet.

"A Heineken-emblémában olvasható „e” betűk az erő és az egység kifejezői, a piros csillag motívum pedig a középkorból ered. A csillag sarkai a levegőt, a tüzet, a földet és a vizet, továbbá egy mágikus ötödik elemet, a főzet minőségét jelképezik. A zöld szín a sör és alkotóelemeinek természetes eredetére utal és életerőt sugároz."

(wikipedia)

" - Írjon kiberotikus verset! - ragyogott fel hirtelen. - Legfeljebb öt sor legyen, de szóljon szerelemről, árulásról és halálról, a néger-kérdésről és a nimfomániáról; legyen benne a bonyolult női lélek extrém konfliktushelyzetben bekövetkező meghasonlásának ábrázolása, a középkori feudális viszonyok és erkölcsök maró bírálata, rímeljen, és minden szó K betűvel kezdődjön!

- És a végtelen automaták általános elmélete ne legyen benne? - horkant fel a vérig sértett Trurl. - Ilyen hülye feltételeket nem lehet szab...

De elakadt a szava, mert az egész csarnokot betöltő bársonyos bariton máris megszólalt:

Kóbor kaffer kószál királylány kertjében.
Királylány kacéran kacsint kéjvágyó kedvében:
Kapj karodba, kaffer! Király kinéz, kiált:
Katonák! Kürtszó, kivégzés. Királylány kacag kuszán.
Kegyetlen kor! Kicsapongó, koronás kurtizán!"

(Stanisław Lem: Kiberiáda
Fordította: Murányi Beatrix)

Részlet David Attenborough: A gerinctelenek élete című könyvéből:

"A táncoslegyek sok fajának hímjei hasonló gyülekezési helyek felett oszlopszerű csoportokat alkotnak. Ragadozók. A hím ajándékkal csábítja a nőstényt - általában egy másik rovar testével. Ez lehet lepke, kérész, vagy kétszárnyú, például lószúnyog, bár ezek nagyobbak, mint maga a táncoslény, és előbb ártalmatlanítani kell őket. Némelyik hím néha az egyik vetélytársát szolgálja fel nászajándékként. Miután a hím leszáll, és többször beszúrja a szipókáját a zsákmányba, elszáll vele a bemutatóhelyre, miközben a középső lábaival a teste alatt tartja.

Amikor odaért, igen modorosan kezd repülni: köröket leírva, spirálisan felfelé vagy jobbra-balra. Ez az ő tánca. A nőstények hamar észreveszik. A raj fölé repülnek, és gyorsan leereszkednek a hímhez, hogy a levegőben elvegyék tőle az ajándékát. A hím azonban nem engedi el teljesen, hanem az ajándékot ketten tartva leszállnak egy levélre. A nőstény most a szipókájával megvizsgálja, mit kapott, közben a hím a nősténybe juttatja a spermáját. A folyamat akár egy órán át is tarthat, de a nőstény még ennyi idő alatt sem fogyasztja el teljesen az ajándékot. A hím az egyik lábát rajta tartja, és ha a nőstény végzett, visszaszerzi tőle, majd visszatér a rajzóhelyre, hogy felajánlja a következő nősténynek.

Egyes táncoslégyfajok hímjei az ajándékot selyembe csomagolják, amelyet maguk termelnek az elülső lábakon lévő fonómirigyekből. Amikor a nőstény kicsomagolja, néha rájön, hogy ehető dolog helyett ehetetlen magot vagy akár pihedarabkát kapott. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem szegi kedvét, mivel így is hagyja, hogy a hím megtermékenyítse. Az ajándék valaha megvesztegetésnek számított, amellyel a hím rá akarta venni a nőstényt, hogy fogadja el őt; ma viszont szertartásos formalitás. Úgy tűnik, maga a szándék számít."

Minden férfi disznó.

Egy férfit felhív a felesége:
- Gyere azonnal a kórházban, anyám haldoklik. Valószínűleg nem éri meg a holnap reggelt!
- De drágám, este focidöntő lesz a tévében!
- Nem baj, akkor felveszed, és megnézed máskor!
A dologból végül válás lett, amikor a férj feltűnt a kórházban egy kamerával és egy kameraállvánnyal...